Hírleveleink

January 26th, 2023

Nemzetközi információcsere

Ahogy az IC/BPS-el foglalkozó orvosok, úgy a páciensek is szerveznek olyan találkozókat, amelyeken megoszthatják egymással a tapasztalataikat, illetve beszámolhatnak a hazájukban zajló legfontosabb eseményekről. E virtuális, 10–15 ország páciensképviselői részvételével zajló összejöveteleket évi két alkalommal rendezik meg: a 2022-es év második találkozójára december 10-én került sor. Magyarország 2020. óta vesz részt ezeken az eseményeken, hazánkat Gódorné Hazenauer Zita képviselte.

Úgy tűnik, hogy a COVID járvány, bár a vírus továbbra is köztünk van, már kevesebb emberéletet veszélyeztet – így talán nem is lesz szükség több drasztikus intézkedésekre a megfékezéséhez –, az egészségügyi intézményeket annyira megterhelte, hogy a legtöbb országban még most is érezteti a hatását. Több páciensképviselő is kiemelte: a várólisták nagyon hosszúak, a krónikus betegek ellátásának kapacitásai szűkösek. Némiképp enyhíti az IC/BPS terápiájában jártas szakemberekre nehezedő nyomást a páciens csoportok által végzett felvilágosító munka. Kiadványokban, kurzusok formájában igyekeznek az IC/BPS-t még nem ismerő urológusok, nőgyógyászok, háziorvosok figyelmét felkelteni. Számos országban – többek közt Hollandiában és Új-Zélandon – folyik hasonló felvilágosítás; Magyarországon is rendeztek 2022-ben a betegséget bemutató képzést, és hasonló rendezvényre idén is sor fog kerülni.

A páciensképviselők aktívan részt vesznek felmérések szervezésében, illetve közreműködnek kutatások lebonyolításában is. Az Egyesült Királyságban a COVID az IC/BPS páciensekre gyakorolt hatását igyekeznek felbecsülni, Hollandiában egy a húgyhólyag feltöltésére vonatkozó kutatás folyik, az Egyesült Államokban egy a Hunner-léziós IC/BPS terápiájában alkalmazható módszer hatásosságát vizsgálják. Több helyen is a figyelem középpontjában állnak a húgyúti fertőzések; továbbra sem zárható ki, hogy e betegségek visszatérő formája tekinthető az IC/BPS egyik kórelőzményének.

Örömmel hallgattuk a kanadai páciensképviselő beszámolóját, aki elmesélte, hogy a Magyarországon kifejlesztett, a katétert helyettesítő fecskendő adaptert – az UroDaptert – már hazájában is alkalmazzák. A visszajelzések kitűnőek; az eszköz kevesebb fájdalmat okoz, és a fertőzések kockázatát is csökkenti.

A következő nemzetközi pácienstalálkozóra előre láthatólag 2023 júniusában kerül majd sor.

January 26th, 2023

Gyakran felmerülő kérdések a szájon át szedhető készítményekre vonatkozóan

2020-ban, a COVID járvány kitörését követően hosszú időre nagyon nehézzé vált, hogy az IC/BPS páciensek személyesen is kapcsolatba léphessenek a kezelőorvosukkal. Némi segítséget jelentett, hogy Dr. Lovász Sándor, aki e betegség specialistája, online pácienstalálkozókat szervezett. E program keretében a résztvevők rengeteg kérdést tettek fel – s azokra választ is kaptak. E válaszok azonban azok számára is értékesek, akik nem voltak jelen e találkozókon, ezért úgy gondoltuk, több részletben e hírlevél keretében fogjuk közzétenni azokat. Elsőként a szájon át szedhető készítményekre vonatkozó – általános – információkat közöljük.

Melyek azok a gyógynövények, amelyek teája, főzete hatékony lenne az IC/BPS tünetei ellen?

A forgalomban lévő, csak természetes anyagokat tartalmazó gyógytea és gyógynövénykivonat közül sokról nem áll rendelkezésre elegendő adat, hogy nyilatkozni lehessen azok hatásosságáról (vagy hatástalanságáról).

A legtöbb gyógytea és gyógynövény-kivonat azonban olyan anyagokat is tartalmaz, amelyek irritálják a beteg húgyhólyagot. Ezért végeredményében, hiába lennének hatásosak, ha ezért többet ártanak, mint használnak!

A tőzegáfonya sem jó?

Az sem. Bár sok oldal kifejezetten javasolja az e növényből készített termékeket a húgyúti problémák orvoslására, az IC/BPS kezelésére semmiképp sem tekinthető jó ötletnek. A tőzegáfonya ugyanis nagy mértékben savasítja a vizeletet, ezért irritálhatja a beteg húgyhólyagot.

Melyik a legjobb fájdalomcsillapító az IC/BPS kezelésére?

Az IC/BPS esetében a fájdalom a védő nyákréteg (az úgynevezett GAG-réteg) fokozott áteresztő-képességéből adódik. Azaz, a vizeletben lévő irritáló anyagok behatásának a következménye. Ezért a legeredményesebb fájdalomcsillapítási mód igen sok folyadék fogyasztása – hogy csökkenjen a vizeletben lévő anyagok koncentrációja –, valamint a vizeletet savanyító anyagok mérséklése céljából az IC/BPS diéta szigorú betartása, illetve a vizelet lúgosítása (lúgosító tablettákkal, lúgos ásványvízzel, vagy citromlé fogyasztásával).

Ezeket egészítheti ki hatásosan bármilyen általános fájdalomcsillapító hatású gyógyszer (advil, diklofenák, algopyrin stb).

Mikor érdemes fájdalomcsillapítót bevenni?

Az IC/BPS progresszív betegség: kezelés híján romlik az állapot, ezért a fájdalom is fokozódik. Ráadásul, azokon a területeken, ahol folyamatos az ingerlés, felszaporodnak a fájdalomérző receptorok, ezért az érzet is felerősödik. Maga az idegrendszer is egyre ingerlékenyebb lesz. Csökken az ingerküszöb, ezért már kisebb fájdalominger is ugyanakkora fájdalmat vált ki. (Ez magyarázza, miért csökkentik a fájdalmat az ideggyulladásra javasolt gyógyszerek is.)

Nincs általános szabály, mikor érdemes fájdalomcsillapítót bevenni, egy dolog viszont bizonyos. Jobb, ha a páciens a saját szervezetére hallgat, és nem hagyja, hogy mások döntsék el helyette, éppen milyen fájdalmat él(het) át!

Milyen vitaminkészítményt érdemes szedni az IC/BPS kezelésére?

Általánosságban elmondható, hogy a vitaminkészítményektől nem várható a tünetek mérséklődése. Még akkor sem, ha sok olyan internetes oldal van, amely mindenki által fogyasztható, mindenre jó „csodaszerként” reklámoz termékeket. Különösen akkor légy gyanakvó, ha semmit nem írnak arról, hogy kik számára ellenjavallt a készítmény fogyasztása!

Mi a helyzet, ha valaki más okból szeretne vitaminokat szedni?

Mindig érdemes megkérdezni a kezelőorvost, mielőtt valaki új készítmény szedésébe fog – ez alól a vitaminok sem jelentenek kivitelt. Általánosságban véve érdemes tudni, hogy a B-vitaminok és a C-vitamin nagy adagban szedve kedvezőtlenül befolyásolhatják a tüneteket.

Tényleg nem szabad az IC/BPS-t antibiotikummal kezelni?

Tényleg nem! Antibiotikumokkal bakteriális fertőzéseket kezelnek – az IC/BPS-nek viszont nincs kórokozója, ezért az antibiotikumok nem javítanak az IC/BPS tünetein. Ráadásul, a legtöbb antibiotikum még irritálhatja is a sérült húgyhólyagot. Ebből következik, hogy ha egy IC/BPS páciens bármely más okból kezdene el antibiotikumot szedni, okvetlenül ki kell kérnie a kezelőorvosa véleményét is.

Pedig nekem mégis antibiotikumot írtak fel…

Sajnos még ma is gyakran előfordul, hogy azok az urológusok, akik nem ismerik az IC/BPS-t, úgy vélik, a tünetek mögött akkor is húgyúti fertőzés áll, ha nem is találnak kórokozót. (A húgyúti fertőzések valóban hasonló tünetekkel járnak, mint az IC/BPS, ezért az utóbbi diagnosztizálása során mindig ki kell zárni azok meglétét.)

Ha az urológus még akkor is antibiotikumot ír fel, ha jól tudja, IC/BPS pácienst kezel, azt azért teszi, mert bakteriális húgyúti fertőzést azonosított. Az ugyanis sajnos az IC/BPS mellett is jelentkezhet. Ám ilyen esetben is érdemes kizárólag a baktériumtenyésztés alapján célzottan kiválasztott leghatásosabb antibiotikumot adni.

Lehet antidepresszáns gyógyszerek szedésével tünetmentessé válni?

A szájon át adott antidepresszánsok a tüneteket az által mérséklik, hogy az idegrendszer oldaláról csökkentik a fokozott ingerlékenység érzetét, ami valóban enyhíti a panaszokat – ugyanakkor az IC/BPS okait nem kezelik, a GAG-réteget nem regenerálják.

Tudni kell, hogy az antidepresszánsoknak rengeteg a mellékhatásuk: többek között aluszékonyság, bódultság jelentkezhet. Az orális terápiát ezért általában nem érdemes

antidepresszánsokkal kiegészíteni. Helyi kezelés mellett megfontolandó lehet, ám ekkor is szigorú orvosi ellenőrzés mellett lehet csak azokat alkalmazni.

January 26th, 2023

Segíthet a gyulladáscsökkentő diéta

Az Idaho Állami Egyetem Táplálkozás és Dietetika Osztályának kutatócsoportja női IC/BPS páciensek egy kis csoportját vizsgálva arra a következtetésre jutott, nemcsak a legtöbb betegnél a tünetek rosszabbodását eredményező élelmiszercsoportok – mint a paradicsom vagy az alkohol – kerülése befolyásolja az állapotot. Az étrend gondos, a gyulladásos folyamatok mérséklését célzó összeállítása is jó hatással lehet a páciensekre.

A vizsgálat során a résztvevők egyik csoportja 10 héten keresztül a klasszikus, a legtöbbeknél problémákat okozó élelmiszerek mellőzésére koncentráló IC/BPS diétát követte. A másik csoport főként keresztesvirágú növényeket, alacsony zsírtartalmú tejtermékeket, teljes kiőrlésű gabonát, illetve gyümölcsöket kapott; a legfőbb zsírforrást hús helyett hal jelentette. A vizsgálat második részében – két hét szünetet követően – felcserélték a két csoport élelmiszereit.

Akik aktuálisan a gyulladáscsökkentő diétát követték, lényegesen jobbnak ítélték meg az állapotukat a külön az IC/BPS tüneteit, az urogenitális fájdalmat, illetve a szexuális működést felmérő kérdőíveken. A különbség rendkívül szembetűnő volt a frissen diagnosztizált pácienseknél.

Bár a vizsgálatot mindössze 10 résztvevő fejezte be, azok kora és állapota is hasonló volt (többségük túlsúlyos, más betegségekben is szenvedő páciens volt), az eredmények mindenképp ígéretesek. Többen is kiemelték, hogy a gyulladáscsökkentő étrend már önmagában is jó támpontot jelentett egy a problémás élelmiszerek azonosítását célzó, úgynevezett eliminációs diéta megkezdéséhez, és olyanok is voltak, akik a vizsgálat befejezése után is folytatták a számukra összeállított étrendet.

Forrás: https://europepmc.org/article/MED/35645348

December 12th, 2022

Dr. Lovász Sándor PhD előadása 2023. február 9-én

December 12th, 2022

Irányelvek „útvesztőjében”

Magyarországon nemcsak a köztudatban, hanem az orvosok közt is viszonylag ismeretlen betegségnek számít az interstitialis cystitis/hólyagfájdalom szindróma (IC/BPS). Ebből következik, hogy nincs olyan általános hazai szakmai irányelv, amely alapján az urológusok diagnosztizálni, illetve kezelni tudnák az állapotot.

Ugyanakkor léteznek olyan külföldi irányelvek, amelyek a magyar orvosok számára is segítik az IC/BPS páciensek ellátását. Az Európai Urológus Társaság (EAU) anyaga itt érhető el: https://uroweb.org/guidelines/chronic-pelvic-pain – értelemszerűen ez a mérvadó Magyarországon is. Az Amerikai Urológus Társaság (AUA) irányelve itt található meg: https://www.auanet.org/guidelines-and-quality/guidelines/diagnosis-and-treatment-interstitial-of-cystitis/bladder-pain-syndrome-(2022). Érdemes megemlíteni az indiai Globális Interstitialis Cystitis Társaság (GIBS) útmutatóját is: https://gibsociety.com/wp-content/uploads/2021/09/GIBS-Guidelines-book-2.0.pdf - ez a szervezet ugyanis kifejezetten e betegséggel foglalkozik.

Már első ránézésre is sok különbséget látni az irányelvek között. Míg az Egyesült Államokban és Indiában külön tárgyalják az állapotot, Európában az IC/BPS-t a krónikus kismedencei fájdalom (chronic pelvic pain) egyik aleseteként tárgyalják – vagyis, a betegségnek nincsen külön irányelve. Ugyanakkor, az összes nagyobb fejezet – epidemiológia–etiológia–patofiziológia, diagnosztika, terápia – külön-külön foglalkozik a húgyhólyag fájdalmával. Ennek a megközelítésnek is van előnye. A krónikus kismedencei fájdalom jellemző tünetei, az annak kialakulásához vezető folyamatok, illetve a terápiás lehetőségek ugyanis sokszor átfedésben vannak egymással, ezért a terapeuta könnyebben láthatja az összképet.

A rengeteg különbség sok okra vezethető vissza. Egyrészt, nincsen egységes nemzetközi álláspont az IC/BPS definiálása terén sem – helyenként már az elnevezéseket is más értelemben használják. Részint ebből is következik, hogy a diagnosztizálás módszertanában is eltérések vannak. Legalább ugyanilyen fontos tényező, hogy az is eltérő, hol milyen gyógyszerek férhetőek hozzá, illetve alkalmazhatóak az IC/BPS kezelésében. Az Egyesült Államokban a pentozán-poliszulfát-nátrium (PPS) tartalmú Elmiron az egyetlen jóváhagyott gyógyszer az állapot orális kezelésére. Ez a szer Magyarországon is elérhető, ám sokkal ritkábban alkalmazzák. Indiában ugyanezt a hatóanyagot tartalmazza a Comfora nevű orális gyógyszer; nemrégiben e készítmény a közvetlenül a húgyhólyagba fecskendezhető változatát is jóváhagyták (bár ezt az irányelv még nem említi). Ami a hólyag helyi kezelését illeti, Európában elterjedten használnak hyaluronsavat és chondroitin-szulfátot, több ezen anyagokat tartalmazó gyógyszer is van kereskedelmi forgalomban. Az USÁ-ban azonban egyiket sem alkalmazzák, ellentétben a dimetil-szulfoxiddal (DMSO), amely a lokális terápia egyetlen jóváhagyott gyógyszere. Ezt az anyagot viszont Európában nem használják rutinszerűen.

Az eltérések ellenére azonban érdemes megismerkedni nemcsak az európai irányelvvel, hanem más területekéivel is. Nagy vonalakban ugyanis hasonló dolgokra hívják fel a figyelmet: az anamnézis pontos felvételére, a hasonló tüneteket okozó betegségek kizárására, a páciens felvilágosításának szükségességére, a terápia során a lépésről-lépésre történő megközelítésre, a nem megfelelő eredményt hozó kezelés más terápiával való helyettesítésére, illetve, ha elmarad a páciens állapotának javulása, a diagnózis újragondolására.

(A szövegek teljes terjedelmükben angolul érhetőek el.)

December 12th, 2022

Dr. Lovász Sándor PhD online előadásának anyaga az IC/BPS diagnosztizálásával kapcsolatban

Dr. Lovász Sándor PhD urológus, IC/BPS specialista online előadássorozatában mutatja be mindazt, amit erről az állapotról tudni érdemes. A prezentáció első része kifejezetten az IC/BPS diagnosztizálási lehetőségeivel foglalkozik.

Részletezi a pontos anamnézis felvételének, illetve a hasonló tüneteket okozó betegségek kizárásának fontosságát. Bemutat több jellegzetes cisztoszkópos képet és videót, ám kitér a diagnosztizálás nem invazív, mégis hatékony lehetőségeire is. Emellett arról is szól, melyek azok a komplex urológiai vizsgálati módszerek, amelyek elvégzése az IC/BPS felismeréséhez – néhány különleges esetet leszámítva – nem szükséges; ezzel is csökkentve a diagnosztizálás idő- és anyagi költségeit.

Bár az előadás elsősorban urológusoknak szól, nőgyógyászok és háziorvosok számára is tanulságos lehet, mivel ők azok, akikhez a leggyakrabban fordulnak az IC/BPS-ben szenvedő páciensek.