Urosystemlogo.png
A rák kezelésének szövődményei: a hemorrhágiás cystitis

 

A hemorrhágiás cystitis (HC) kifejezés alatt azon állapotokat értik, amelyeknél megfigyelhető a húgyhólyag gyulladása és a nyálkahártya vérzése. Ilyen értelemben, az olyan betegségekre, ahol nincs bakteriális fertőzés, sok szakértő a „cystitis” kifejezést használja, mivel ezen állapotok fenotípusa (megjelenése) nagyon hasonló. Maga a vérzés lehet mikroszkopikus (1. osztály), szabad szemmel megfigyelhető (2. osztály), szabad szemmel megfigyelhető apró vérrögökkel (3. osztály), illetve vérzés olyan méretű rögökkel, amelyek akár a vizelet kiürülését is blokkolhatják (4. osztály). [1] A vérzés mellett a legjellemzőbb tünetek a következők: gyakoribb vizelés, illetve fokozott, sürgető inger, nocturia (éjszakai vizelés), fájdalom (különösen vizelés közben), illetve a húgyhólyagműködés kontrolljának az elvesztése. Komplikációként gyakran fertőzések is jelentkezhetnek.

Egyes baktériumok is okozhatnak hemorrhágiás tüneteket, ám a legtöbb páciens esetében az antibiotikum kezelés hatásosnak bizonyul, ezért e fertőzések ritkán vezetnek krónikus vagy visszatérő HC-hez. Egyes az iparban használt vegyszerek (mint az anilin vagy a toluidin) is kiválthatnak hemorrhágiás cystitist, de a tünetek, amint a páciens már nincs kitéve a kérdéses anyagnak, rendszerint alábbhagynak. [2] Néhány vírus is okozhat HC-t. Ez a típusú cystitis többnyire nagyon fiatal korban jelentkezik (és pár nap alatt magától is elmúlik), vagy akkor, ha a beteg immunrendszere kórosan legyengült (például csontvelő, vagy veseátültetés után). [3]

Mindazonáltal, a két leggyakoribb helyzet, amikor a hemorrhágiás cystitis jelentkezik, az onkoterápia szövődményének tekinthető: kemoterápiát vagy sugárterápiát követően alakulhat ki. E két állapotot nevezik kemoterápiás cystitisnek (chemo-cystitisnek), illetve sugárterápiás cystitisnek (sugárcystitisnek) is. Megjegyzendő, hogy országonként és szerzőnként is változó, hogy hol mit értenek a hemorrhágiás cystitis alatt. E helyen a fogalmat a kétféle onkoterápia szövődményeként jelentkező állapot összefoglaló neveként használjuk.

 

Van néhány olyan kemoterápiás szer, amely gyakran okoz hemorrhágiás cystitis-t. E szempontból különösen az oxazafoszforin vegyületcsoport képviselői, így a ciklofoszfamid és az ifoszfamid veszélyesek. Mindkettő elterjedt a kemoterápiás protokollokban, mint a szolid tumorok és a limfómák kezelésére használt drogok. [4], [5]

Ha a 10 az Egyesült Államokban (és feltehetőleg a világ más részein is) leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedést nézzük [6], azt láthatjuk, hogy a ciklofoszfamidot, illetve az ifoszfamidot rendszeresen használják a következő rosszindulatú betegségek terápiájában (a gyakorisági sorrend zárójelben feltüntetve): emlőrák (1.), tüdőrák (2.), húgyhólyagrák (6.), Non-Hodgkin limfóma (7.), leukémia (10.) Ez utóbbinál a hemorrhágiás cystitis kialakulásának esélye 30%. [7] Továbbá az is megemlítendő, hogy HC-t nem csak ez a két kemoterápiás szer okozhat.

 

Ami az említett anyagokkal kezelt pácienseket illeti, ellentmondásosak az adatok, hogy milyen eséllyel alakul ki náluk hemorrhágiás cystitis. Az incidenciát 7–53% közé teszik, súlyos vérzés e csoport 0,6–25%-ánál jelentkezik. [8] Gyakran az határozza meg, miként végezzék az onkoterápiát, hogy mi az a drogmennyiég, amit még nem vált ki toxikus hatásokat a húgyhólyagban. Sugárcystitis a medencetájék radioterápiáját követően az esetek 11–20%-ában jelentkezik. [9]

 

A tünetek már a ciklofoszfamid, illetve az ifoszfamid első dózisát követően jelentkeznek, és általában 4–5 napig tartanak. [10] Ugyanakkor, egyes anyagok, mint a buszulfán, évekkel a terápiát követően is kiválthat cystitist. [11] A radioterápia mellékhatásaként sugárcystitis pedig akár 10–20 évvel később is jelentkezhet. [12]

 

A jelenlegi irányelvek a megelőzés fontosságát hangsúlyozzák. A leggyakrabban használt módszerek a hiperhidratáció, a hólyagöblögetés (fiziológiás sóoldattal, lúgosítással vagy a nélkül), nagynyomású oxigénterápia, illetve mesna (amely egy szulfhidril vegyület) vagy a GAG-réteget regeneráló nátrium-hyaluronát instillálása. [13], [14], [15], [16] Ezek hatásosságát illetően azonban az adatok ellentmondásosak.

 

Az irányelvek abban is egyetértenek, hogy a diagnosztizálást követően a javasolt kezelés az állapot súlyosságának függvénye kell, hogy legyen. [17], [18]. A hemodinamikai stabilitást (a véráramlás stabilitását) mindenképpen fenn kell tartani, ezért gyakorta vértranszfúzióra is szükség van.

Enyhe esetekben a hidratálás, az intravénás vízhajtás, a fájdalomcsillapítás, illetve az antikolinerg hólyaggyógyszerek elegendőek. A húgyhólyag rendszeres átmosása is hatásos.

Súlyosabb esetekben – más módszerek mellett – előtérbe kerül az intravezikális kezelés is. A kemocystitis terápiája általában néhány napig, míg a sugárcystitisé hat hónapig, vagy még tovább is eltarthat. [19] A vérzés gátlására számos anyagot használnak. A lizin aminosavhoz hasonló aminokapronsav gátolja a plazminogén aktivációját és serkenti a véralvadást. [20] Az alum (amely egy alumínium-foszfát vegyület) fehérjekicsapódást okoz és csökkenti a hajszálerek áteresztőképességét. [21] Az ezüst-nitrát kémiai koagulációt vált ki [22]. A súlyosan mérgező formalint ma már csak akkor alkalmazzák, ha a páciens semmilyen más kezelésre nem reagált, még a vérző nyálkahártya területek leégetésére sem.

 

Az elmúlt években a HC kezelésében a figyelem a GAG-réteg helyreállítása felé fordult. Használtak már hyaluronsavat, chondroitin-szulfátot és pentozán-poliszulfát nátriumot is e célra. [23], [24], [25] Próbálkoztak már prosztaglandin és ösztrogének alkalmazásával is, bár az eredmények ellentmondásosak. [26], [27], [28]

A GAG-réteg helyreállítását célzó anyagok instillációjára hatékony eszköz lehet az UroDapter® alkalmazása.

[1] https://www.healthline.com/health/hemorrhagic-cystitis

[2] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/628051/

[3] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18519018/

[4] http://chemocare.com/chemotherapy/drug-info/cyclophosphamide.aspx

[5] http://chemocare.com/chemotherapy/drug-info/ifosfamide.aspx

[6] https://www.healthline.com/health/most-common-cancers

[7] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2643320/

[8] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2938536/

[9] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/31201826

[10] https://www.uptodate.com/contents/hemorrhagic-cystitis-in-cancer-patients

[11] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed?term=6576177

[12] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed?term=2403595

[13] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/8315426/

[14] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/8501819/

[15] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/1941060/

[16] https://journals.sagepub.com/doi/full/10.1177/2051415813512647#

[17] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2938536/

[18] https://journals.sagepub.com/doi/full/10.1177/2051415813512647#

[19] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK470594/

[20] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/1523745/

[21] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/3676666/

[22] https://www.uptodate.com/contents/hemorrhagic-cystitis-in-cancer-patients/abstract/102

[23] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20562794

[24] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18751498

[25] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed?term=15476520

[26] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/7801847?dopt=Abstract

[27] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed?term=2162975

[28] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed?term=28286609

CÍM

1137 Budapest, 

Szent István park 26. fszt. 2.
Hungary

LÉPJEN KAPCSOLATBA VELÜNK

© 2020 by Urosystem Ltd.